Browning Automatic Rifle (BAR) M1918A2 Ezt a fegyvert John Browning tervezte m�g 1917-ben. A kezdeti M1918A1 v�ltozatot elsok�nt az elso vil�gh�bor�ban rendszeres�tett�k az amerikai hadseregben. A BAR nagy elismer�st �rdemelt ki megb�zhat�s�ga miatt, melyet a h�l�tlan k�r�lm�nyek k�z�tt tan�s�tott. Tov�bbfejlesztett v�ltozata az M1918A2, egy l�ghut�ses fegyver volt. A nagy k�l�nbs�g az elodh�z k�pest, hogy k�tfajta t�zel�si m�d k�z�l lehetett v�lasztani; egy gyors 650 �s egy lassabb 450-es percenk�nti sorozat �llt a katon�k rendelkez�s�re. A BAR egy neh�zfegyver, mely speci�lis kik�pz�st ig�nyelt. �ltal�ban szakaszonk�nt egy egyszeru gyalogos egys�gn�l 9 fore jutott 1 �s tenger�szgyalogosokn�l 13 fore 3. B�r a fegyvert sokan szerett�k a nagy tuzereje miatt, m�gis emiatt neh�z kezelni (ez�rt egy fegyvert�maszt szereltek a BAR cs�v�re, de ezt a legt�bben leszedt�k, hogy ne n�velje a fegyver m�r �gy is nagy s�ly�t). Az �jrat�lt�se is lassabb volt a t�bbi fegyverhez k�pest Ezt tet�zi, hogy a loszer is igen neh�z volt hozz�, �s sz�ks�ges volt egy plusz emberre, aki annak "kezel�s�vel" foglalkozott. Az 1. vil�gh�bor� �ta a 2. vil�gh�bor�n �t eg�szen a koreai h�bor�ig szolg�lta a BAR a katon�kat. V�g�l 1957-ben vont�k ki a szolg�latb�l. K�r�lbel�l 52000 darab BAR-t gy�rtottak 6 k�l�nb�zo v�ltozatban.

 

Bren LMG Mark 2 A brit hadsereg elhat�rozta, hogy lecser�li a r�gi Lewis g�pfegyvert az �jonnan kifejlesztett Bren LMG-re (Light Machine Gun). A Bren alapj�ul a csehszlov�k gy�rtm�ny� ZB26 nevu fegyver szolg�lt, ami k�pes volt az egyes �s a sorozatl�v�sekre egyar�nt. A fegyvert 2 fos csapatokra tervezt�k, hogy fenn tudj�k tartani a folyamatos muk�d�st harc k�zben is. Az alapfelszerelts�ghez tartozott 25 db t�r 2 f�m dobozban �s m�g egy p�talkatr�sz k�szlet is; szersz�mokkal, tiszt�t�k�szlettel, egy p�t fegyvercsovel �s egy�b kis alkatr�szekkel. A t�r kapacit�sa 30 t�lt�ny volt. de ha kilott�k mind a 30-at, az gyakran meghib�sod�sokhoz vezetett, ez�rt csak 28 t�lt�nyt haszn�ltak. A .303" loszer kialak�t�sa miatt �vatosan kellett megt�lteni a fegyvert, nehogy eldugaszolj�k a cs�vet. A Bren a 2. vil�gh�bor� idej�n nagy h�rn�vre tett szert a brit katon�k k�r�ben megb�zhat�s�ga �s pontoss�ga miatt. A fegyver el�g k�nnyu volt, let�maszt�s n�lk�l is viszonylag pontos l�v�seket le lehetett vele adni. A Bren lass� tuzgyorsas�ga miatt nem kellett olyan hamar kicser�lni a fegyver cs�v�t, mint a vele egy kateg�ri�ba eso t�rsain�l. Ennek ellen�re el�g k�nnyu volt leszerelni az elhaszn�l�dott cs�vet �s f�lszerelni az �jat. A Bren LMG-t 1938-t�l 1970-ig gy�rtott�k, a legt�bbet m�g a 2. vil�gh�bor� idej�n. A h�bor� ut�n m�g sok�ig volt hadrendben mivel az �talak�tott v�ltozat m�r 7.62x51mm NATO t�lt�nyeket haszn�lt.

 

P08 Luger Ez a fegyver maga a t�rt�nelem. Neve legend�v� v�lt. Semmivel sem �sszet�vesztheto. A t�rt�net 1893-ban kezdod�tt mikor Hugo Borchardt a berlini Ludwig L�we und Co. fegyvergy�r fom�rn�ke megtervezett egy �jszeru, csukl�-karos z�rol�si megold�s� pisztolyt, amely azonban a piacon nem lett sikeres.Georg Luger (o ut�na nevezik a Parabellum-pisztolyt Luger-nek is), aki L�we-n�l volt m�rn�k, �ttervezte a Borchardt pisztolyt, �s egy (akkor) kompakt pisztolyt dobott piacra 1900-ban, az �ltala megalkotott 7,65x23 Parabellum urm�retben (palack alaku huvellyel). 1902-ben alkotta meg a 9x19 Parabellum urm�retu v�ltozatot. Ez a loszer az�ta a vil�g legelterjedtebb k�zponti gy�jt�s� loszer�v� v�lt. A pisztoly �s a loszerek neve az �kori r�mai "Si vis pacem, para bellum" (Ha b�k�t akarsz, k�sz�lj a h�bor�ra!) mond�sb�l ered. A fegyver szerkezete meglehetosen �rdekes, hiszen a parabellum loszerek teljes�tm�ny�hez, g�znyom�s�hoz reteszelt z�rol�s sz�ks�ges, azonban a Luger-pisztoly cs�ve r�gz�tett volt. A z�rol�st egy csukl�s kar oldotta meg amelyet a helyretol�rug� terhelt. A csukl�s kar tehetetlens�ge biztos�totta azt a k�sleltet�st ami a z�rnyit�s biztons�gos idoben (amikor a l�ved�k elhagyja a cs�vet) t�rt�no v�grehajt�s�hoz sz�ks�ges. A Luger pisztolynak a mai �rtelemben v�ve nincs is sz�nja, felh�zni is a tetej�n levo "gomb" h�tra-felfel� t�rt�no h�z�s�val kell. Ez a z�rmegold�s igen kicsi mozg� t�meget, a fix csovel �s a kiv�l� fog�s�, j� sz�gben megd�nt�tt markolattal egy�tt rendk�v�l pontos fegyvert eredm�nyezett. Mindehhez meg hozz�j�rult, az a n�met precizit�s amivel a pisztolyt elk�sz�tett�k

 

Karabiner 98k A fegyvert elosz�r 1898. �prilis�ban mutatt�k be a n�met cs�sz�rnak Gewehr 98 n�ven. Ez a puska hamar a n�met hadsereg �ltal�nos fegyver�v� v�lt; a 2. vil�gh�bor�ban egy �talak�tott r�vid�tett v�ltozat�t haszn�lt�k m�r Karabiner 98 kurz (r�vid) n�ven. Minden n�met katon�nak, aki a 2. vil�gh�bor�ban harcolt el kellett saj�t�tani a K98k haszn�lat�t. Legt�bbj�knek csak ez az egyetlen fegyver�k volt az eg�sz h�bor�ban. A K98k-t mesterl�v�sz-pusk�nak is haszn�lt�k. Ekkor egy ZF41 2.5x-es vagy egy ZF42 5x-�s t�vcs�vet szereltek a pusk�ra. A legtapasztaltabb katon�k haszn�lhatt�k az �n. Schie�becher nevu szerkezetet, amivel gr�n�tokat is ki tudtak loni a fegyverrel. A K98k robban� �s p�nc�lt�ro gr�n�tok kil�v�s�re egyar�nt alkalmas volt. A Wehrmacht 2,769,533 darab K98k pusk�val l�pett be a 2. vil�gh�bor�ba. Az olcs� elo�ll�t�si k�lts�gek miatt (70 Reichs Mark) k�r�lbel�l 14 milli� ilyen fegyvert gy�rtottak le a h�bor� v�g�ig.

 

MG-42 Sokan a m�sodik vil�gh�bor� legjobb g�ppusk�j�nak tartj�k az MG 42-est. A Mauser c�gn�l egy olyan fegyvert pr�b�ltak meg kifejleszteni, mely olcs�bban �s gyorsabban elo�ll�that�, mint az MG 34-es, �s extr�m k�r�lm�nyek k�z�tt is muk�dok�pes. A kor�bbi t�pusok gy�rt�si tapasztalatait Lengyelorsz�gban zs�km�nyolt muszaki elk�pzel�sekkel �tv�zt�k. A v�grem�ny egy val�ban kiv�l� fegyver lett, mely 1942-ben �llt hadrendbe. Az MG 42-es elk�peszto tuzgyorsas�ga miatt a "vill�mg�ppuska" becenevet kapta. Neh�z volt c�lon tartani, de a katon�k szerint ezt messze ellens�lyozta a nagy tuzero. A t�lmelegedett cs�vet egy gyakorlott kezelo 5-6 m�sodperc alatt ki tudta cser�lni. Minden pozit�vuma ellen�re m�gsem lett volna sikeres fegyver, ha a muszaki �jdons�gok nem p�rosultak volna a gy�rt�s ter�n alkalmazott �tletes megold�sokkal, melyek k�z�l kiemelendo, hogy alig kellett hozz� k�l�nleges anyag. A modell a h�bor� ut�n is hadrendben maradt, sot, miut�n az NSZK bel�pett a NATO-ba, �talak�tott�k a szabv�nyos NATO-loszer haszn�lat�ra is.

 

M1938 Mosin-Nagant Carbine A fegyvert Szergej Ivanovics Moszin fejlesztette ki m�g a c�ri Oroszorsz�g idej�n 1883 - 1891 k�z�tt. Ezt m�g a sorozatgy�rt�s elott egy belgiumi fegyvermester Leon Nagant tov�bbfejlesztette.A fegyver hivatalos neve: Pehhotnaja vintovka obr. 1891. 1930-ban egy �j verzi�ja jelent meg Vintovka obr. 1891/30 n�ven, amit az Izevszki & Tula arzen�l k�sz�tett. Ez a t�pus lett a V�r�s Hadsereg �ltal�nosan haszn�lt fegyvere. A 2.vil�gh�bor� ut�n 10-15 �v alatt majdnem teljesen lev�ltott�k oket az �jabb fegyverek, de a hidegh�bor� idej�n elv�tve m�g elofordult, hogy haszn�lt�k a hadseregben. Az utols� feljegyz�s a Moszin haszn�lat�r�l a csecsen h�bor�ban sz�letett az 1990-es �vek k�zep�n. A Moszin pusk�t mesterl�v�sz c�lokra is haszn�lt�k a szovjet hadseregben. Erre a c�lra egy Dynamo model 3 (D III) nevu 4x-es nagy�t�s� t�vcs�vet szereltek a pusk�ra. A D III tulajdonk�ppen a n�met gy�rtm�ny� Zeiss t�vcso pontos m�sa volt.

 

PPSH A m�sodik vil�gh�bor� egyik legjellegzetesebb fegyvere a szovjet PPSh g�ppisztoly. Fejleszt�s�t nagyban elomozd�tott�k a szovjet hadvezet�s keseru tapasztalatai, melyeket a szovjet-finn h�bor�ban, illetve a n�metek t�mad�s�nak elso szakasz�ban szereztek. Az elobbi sor�n saj�t bor�k�n �rezt�k meg a finn g�ppisztolyos egys�gek hat�konys�g�t, a m�sodik katasztr�fa idej�n pedig rengeteg k�zifegyvert vesztettek, valamint t�bb fegyver�zem�k is kiesett a termel�sbol. Ezen t�nyezok hat�s�ra kezdod�tt meg egy k�nnyen, gyorsan elo�ll�that�, hat�sos fegyver tervez�se. A Georgij Szpagin �ltal 1941-ben kifejlesztett PPSh megfelelt ezeknek az ig�nyeknek. A jellegzetes csigat�rral (k�zismert nev�n: dobt�rral) szerelt "git�r" nem volt minos�gi term�k, de sz�lsos�ges k�r�lm�nyek k�z�tt is muk�d�tt. H�tr�nyait azzal is ellens�lyozni tudt�k, hogy igen sok k�sz�lt belole, �s nagy t�megben vetett�k be. Eg�sz egys�gek voltak, melyek semmilyen m�s fegyverrel nem voltak felszerelve. A Szovjetuni�ban az 50-es �vek v�g�ig, a csatl�s�llamokban valamivel tov�bb maradt hadrendben.

 

Colt M1911A1 Semi-Automatic .45 Pistol A pisztoly �gy k�sz�lt, hogy eleget tegyen az amerikai hadsereg k�vetelm�nyeinek, amely akkori hadj�ratai alatt bel�tta, hogy az addig haszn�lt, megb�zhat� 38-as revolverek m�r k�ptelenek voltak erre a feladatra. Az ell�tm�nyi bizotts�g, �l�n John. T. Thomsonnal �s Louis A. La Garde-val, megegyez�sre jutottak, hogy a hadseregnek 45-�s kaliberu fegyverre van sz�ks�ge, hogy el�rje a megfelelo tuzerot. Akkora J. Browning, aki a Colt-nak dolgozott, m�r megtervezett egy automata pisztolyt, a 38.-as t�lt�nyekhez. Mikor a hadsereg tudatta vele, hogy �rdeklodik egy �j k�zifegyver ir�nt, Browning �talak�totta ezt a fegyvert, hogy megfeleljen a saj�t fejleszt�su 45.-�s t�lt�nyeinek, �s bemutatta a pisztolyt a hadseregnek �rt�kbecsl�sre. 1911 M�rcius 29.-�n, a Browning fejlesztette Colt �ltal gy�rtott 45.-�s automata pisztolyt v�lasztott�k ki, mint tiszti fegyvert az USA hadsereg�nek, �s az "1911-es modell" nevet adt�k neki. Tisztek, �s bizonyos specialist�k hordt�k ezt a fegyvert. k�sobb ez lett az amerikai hadsereg katon�inak az �ltal�nosan haszn�lt pisztolya az 1900-as �vek elej�tol eg�szen a "sivatagi vihar" hadmuveletig, de a mai napig is m�g sok katona haszn�lja ezt a pisztolyt

 

M1A1 Carbine A fegyvert k�nnyebbre �s gyeng�bbre tervezt�k, mint az M1 Garandot. A hadsereg felt�tele volt, hogy egy fegyvert fejlesszenek ki a pisztolyok helyett a p�nc�los �s hasonl�, nem k�zvetlen�l a harct�ren alakulatok sz�m�ra. Az elso terveket David M. Williams k�sz�tette �s a Winchester Repeating Arms-n�l fejlesztett�k tov�bb. 1941. szeptember 30-�n �ll�tott�k hadrendbe, �talak�tott v�ltozat�t az M1A1 Carbine-t meg 1942. m�jus�ban. Ezt az ejtoernyos csapatok haszn�lt�k. A fo k�l�nbs�g a k�t fegyver k�z�tt, hogy az M1A1-nek behajthat� puskatusa volt, ami 25 centivel r�vid�tette meg a pusk�t. A f�m puskatus miatt p�r dek�val nehezebb lett a fegyver, de ez a m�dos�t�s mindenk�ppen fontos volt az ejtoernyos�k sz�m�ra �s azoknak a katon�knak, akik egy kompakt fegyverre volt sz�ks�g�k. K�r�lbel�l 150,000 darab M1A1 Carbine-t gy�rtottak le a vil�gh�bor� sor�n.

 

M1 Garand A fegyver elodje a .276 kaliberu puska volt, amit John Garand fejlesztett ki 1920-ban a Springfield Armory nevu c�gn�l. A hadsereg k�r�s�re alak�totta �t a fegyvert a 30.06-os l�ved�kek sz�m�ra. A M1 Garandot 1936-ban rendszeres�tett�k az amerikai hadseregben. A gyalogos katon�k kedvelt�k az M1-et, mert rossz k�r�lm�nyek k�z�tt, hidegben �s forr�s�gban egyar�nt megb�zhat� fegyver maradt. Az M1 be�p�tett t�lt�nyt�rral rendelkezett �s ez volt a fegyver leggyeng�bb pontja. A t�rba 8 t�lt�nyt lehetett behelyezni �s ezek mindaddig a t�rban maradtak, am�g ki nem lott�k az �sszest. Amint a t�r ki�r�lt, jellegzetes hangot kiadva automatikusan "kir�p�lt" a fegyverbol. A fo gond ezzel az volt, hogy a f�lig �res t�rat nem lehetett kicser�lni csak a teljes t�r ki�r�l�se ut�n. Ez�rt a katon�k ink�bb kilott�k a bennmaradt 3-4 t�lt�nyt a levegobe. A Garand az amerikai hadsereg �ltal�nos pusk�ja volt a 2. vil�gh�bor�ban �s a koreai h�bor�ban is. A gy�rt�s�t 1957-ben fejezt�k be.

 

Thompson SMG A Thompson fejleszt�snek kezdete az elso vil�gh�bor�ig ny�lik vissza, de akkor a konstrukci� m�g kiforratlan volt, csak a 20-as �vekben jelent meg a piacon M1928A1 jelz�ssel. A csigat�ras fegyver igen kedvelt volt a gengszterek k�r�ben. H�tr�nya volt, hogy lassan �s dr�g�n lehetett elo�ll�tani. A m�sodik vil�gh�bor� elej�n �tt�rtek a szekr�nyt�rak alkalmaz�s�ra. 1942-ben egy t�meges termel�sre �talak�tott, egyszerus�tett v�ltozat jelent meg: az M1-es. Ennek �ra kb. 20 %-a volt elodj�nek. 1,38 milli� darab k�sz�lt belole, ebbol sokat a britek kaptak meg, akik eloszeretettel haszn�lt�k kommand�s egys�geikn�l.